Ipolyvölgyi sportHorgász egyesület

 

ALAPSZABÁLYA

 

 

 

 

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

 

 

 

 

1. §

 

 

 

 

 

Az egyesület neve:                                        Ipolyvölgyi Sporthorgász Egyesület, Szob

 

 

 

Az egyesület rövidített neve:                           IVSHE

 

 

 

 

 

Székhelye:                  2628 Szob, Kossuth Lajos utca 6. II/6.

 

 

 

 

 

Bélyegzője:                 kör alakú és téglalap alakú

 

 

 

 

 

•          A körbélyegzőben: Körívben: Ipolyvölgyi Sporthorgász Egyesület, SZOB

 

                                           Középen: Horog ábra

 

 

 

                                                              

 

•          A téglalap alakú bélyegzőben:   1. sor: Ipolyvölgyi Sporthorgász Egyesület

 

 

 

                                                                2. sor: 2628 Szob, Kossuth L. u. 6.

 

 

 

                                                                3. sor: 18694057-1-13

 

 

 

 

 

•         Logoja:                                    .

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. §

 

 

 

Az egyesület célja:

 

 

 

a) A horgászsport gyakorlása, fejlesztése, népszerűsítése.

 

b) Tagjai horgászérdekeinek képviselete, valamint kedvező horgászati lehetőség biztosítása. c) A tagok részéről a vonatkozó jogszabályokban foglaltak, és a horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartása, a természet szeretetére és védelmére való nevelése.

 

d) Az ifjúsággal történő kiemelt foglalkozás, sportszerű életmódra történő nevelése.

 

 

 

3. §

 

 

 

Az egyesület tevékenysége:

 

 

 

a) Biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket.

 

b) Elősegíti a halállomány védelmét, valamint a horgászatra vonatkozó jogszabályok, előírások és az országos Horgászrend szabályainak megtartását.

 

c) Segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megakadályozásában, valamint a vizek tisztasága és természet védelmében.

 

d) Rendszeres lehetőséget biztosít tagjai számára a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítására.

 

e) Halfogó és egyéb sportversenyeket rendez.

 

 

 

4. §

 

 

 

(1) Az egyesület a Horgász Egyesületek Nógrád Megyei Szövetség tagjaként működik.

 

 

 

(2) Az egyesület és a szövetség kapcsolataira a szövetség alapszabálya az irányadó.

 

 

 

 

 

Az egyesület tagjai

 

 

 

5. §

 

 

 

(1) Az egyesület rendes tagjává olyan személy (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) válhat, aki/amely

 

a) nyilatkozik a belépési szándékról,

 

b) elfogadja az egyesület célját (céljait),

 

c) az alapszabály alapján az egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja,

 

d) az egyesület taggá választ.

 

A taggá választásról az alapszabály rendelkezése szerint határozhat a vezetőség.

 

 

 

(2) Az egyesületnek lehetnek tiszteletbeli és pártoló tagjai is. Az egyesület tiszteletbeli tagja olyan természetes személy lehet, aki kimagasló szakmai tudásával segíti az egyesület munkáját. A tiszteletbeli tag erkölcsi támogatást nyújt az egyesület részére.

 

 

 

a) Az egyesület tiszteletbeli tagjává olyan személy válhat, aki/amely

 

-          az egyesület célja szerinti területen vagy ahhoz kapcsolódó területen folytat tevékenységet

 

-          az egyesület az egyesületi célok előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért tiszteletbeli taggá választ,

 

-          a tiszteletbeli tagságot elfogadja.

 

A tiszteletbeli taggá választásról, az alapszabály rendelkezése szerint határozhat a közgyűlés.

 

 

 

b) Az egyesület pártoló tagjává olyan személy válhat, aki/amely

 

-          az egyesület pártoló tagja kíván lenni,

 

-          az egyesület tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen támogatni kívánja,

 

-          az egyesület pártoló taggá választ.

 

A pártoló taggá választásról, az alapszabály rendelkezése szerint határozhat a vezetőség.

 

 

 

(3) Az egyesületnek lehetnek jogi személy tagjai is. Jogi személy esetében ennek részletes feltételeit az egyesület vezetősége és a jogi személy között megkötött együttműködési megállapodás szabályozza.

 

 

 

(4) Az egyesületnek csak az lehet tagja, aki nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma alatt, valamint egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt.

 

 

 

(5) Ifjúsági tagként lehet felvenni a 14 és 18 év közötti fiatalokat. A gyermekhorgászok csak a szülők írásbeli beleegyezése után léphetnek be az egyesületbe.

 

 

 

(6) Amennyiben indokolt valamennyi felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató, vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítők, vagy tartósan betegek az egyesületi tagság megőrzése érdekében, az egyesület tagjaként tagdíjkedvezményt kaphatnak. Az ebben az esetben fizetendő folyamat fenntartási díj az egyesület éves tagdíja egyéb fizetési kötelezettség nélkül. A folyamatfenntartás maximális időtartama 3 év lehet.

 

 

 

(7) Az egyesület tagja lehet nem magyar állampolgár is.

 

 

 

6. §

 

 

 

(1) A belépési szándékot a tagnyilvántartó-lap kitöltésével és annak aláírásával kell kinyilvánítani.

 

 

 

(2) A tagfelvételről a vezetőség dönt. A tag a tagfelvételt elutasító vezetőségi határozat ellen, a határozatnak a tag részére igazolt módon történt közlésétől kezdődő 15 napon belül élhet jogorvoslattal a közgyűléshez, amely azt a soron következő ülésén bírálja el.

 

 

 

(3) Új belépő tag - a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével - a vezetőség által meghatározott ún. egyszeri belépési díjat köteles fizetni, majd a következő évtől a közgyűlés által meghatározott éves tagdíj fizetésére kötelezett. A tagdíj megfizetésének módja az egyesület gazdasági felelőse részére történő készpénzes fizetés vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás. A tagdíj megfizetésének határideje tárgyév augusztus hónap utolsó napja. A tagdíj mértékét az alapszabály 3. számú melléklete tartalmazza.

 

 

 

(4) A két közgyűlés közötti tagfelvételről a vezetőség köteles beszámolni.

 

 

 

7. §

 

 

 

(1) A tagokat az alapszabályban foglalt jogok és kötelezettségek egyenlő arányban illetik, ill. terhelik.

 

(2) A rendes tagok jogai:

 

a) a közgyűléseken részt vehet, személyes tanácskozási, - indítványozási - és szavazati jogot gyakorolhat, tevékenyen közreműködik az egyesület munkájában, valamint segíti azt feladatai teljesítésében,

 

b) ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz - az egyesület bármely tisztségére választható,

 

c) a közgyűlésen napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet,

 

d) kezdeményezheti tiszteletbeli tag felvételét,

 

e) jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.

 

f) választhat és választható az egyesület szerveibe

 

g) az egyesület tisztségviselőihez vagy testületeihez kéréssel, javaslattal fordulni.

 

h) az egyesület rendezésében tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken, kiállításokon, versenyeken és más rendezvényen részt venni.  

 

i) az egyesület útján horgászati alapokmányokat igényelni, állami horgászjegyet váltani, területi engedélyeket vásárolni

 

j) az állami horgászjegy birtokában, a tagi kötelezettségek teljesítési esetén, az egyesület vízterületein éves területi engedély ellenében horgászni.

 

k) a MOHOSZ szövetségi rendszerében (MOHOSZ és tagszövetségei, azok tagegyesületei) horgászigazolvánnyal és Tagsági lap bélyeggel regisztrált horgászként a szervezeti rendszerben kialakított kedvezményes horgászati és egyéb szolgáltatásokat igénybe venni.

 

l) Az Országos és Megyei, Területi Szövetség, valamint az egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt venni.

 

 

 

(3) A rendes tagok kötelesek:

 

a) az alapszabály rendelkezéseit, a közgyűlés, a vezetőség és az egyesület választott testületeinek határozatait betartani,

 

b) a – közgyűlés döntése szerinti – tagdíjat és egyéb előírt díjakat az egyesület pénztárába határidőre befizetni.

 

c) az egyesületi vagyont megvédeni,

 

d) Az egyesület által szervezett közösségi munkában részt venni,

 

e) A tagok kötelesek tevékenyen részt venni az egyesület munkájában és segíteni a feladatai teljesítésében.

 

f) A horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az Országos Horgászrendet és a vízterületre érvényes helyi horgászrendi előírásokat betartani.

 

g) A fogási naplót előírás szerint vezetni és azt a megjelölt határidőig leadni. Aki ezen kötelezettségének nem tesz eleget az jogszabályt sért, illetve megszegi a fogási napló kiadójának, egyesületének erre vonatkozó előírásait.

 

h) A tag köteles a vizek és a környezet tisztasága felett őrködni. Az esetleges környezet- és vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalatait haladéktalanul közölni kell az egyesület vezetőségével, a vízterület hasznosítójával.

 

i) Az egyesület rendes tagja köteles jogait oly módon gyakorolni melynek eredményeként az egyesület céljának megvalósítását nem veszélyezteti.

 

 

 

(4) Az egyesület idős horgásztagjainak az egyesület testületei kedvezményeket állapíthatnak meg.

 

 

 

(5) Az egyesület közgyűlése a helyi sajátosságoknak megfelelően további jogokat és kötelezettségeket is megállapíthat.

 

 

 

 

 

                           TISZTELETBELI  ÉS PÁRTOLÓ TAGOK

 

 

 

8. §

 

 

 

(1) A tiszteletbeli és a pártoló tag az egyesület szerveibe nem választhat, az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt, köteles betartani az egyesület alapszabályát, végrehajtani a közgyűlés és a vezetőség határozatait.

 

 

 

(2) A pártoló tagok jogai:

 

a) A természetes személy pártoló tagok személyesen, jogi személy pártoló tagok pedig   képviselőjük útján tanácskozási joggal vesznek részt az egyesület közgyűlésén, ahol javaslatokat, észrevételeket tehetnek a működéssel kapcsolatban;

 

b) részesülhetnek az egyesület által nyújtott kedvezményekben /pl. rendezvényen való kedvezményes részvétel/.

 

 

 

(3) A pártoló tagok kötelesek:

 

a) az Alapszabályt betartani, végrehajtani a közgyűlés és a vezetőség határozatait,

 

b) a vállalt támogatást nyújtani.

 

 

 

(4)  A tiszteletbeli tagok jogai:

 

a) A tiszteletbeli tagok részesülhetnek az egyesület által nyújtott kedvezményekben /pl. rendezvényen való kedvezményes részvétel/.

 

b) az egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal személyesen vesznek részt, ahol, javaslattételi jogukkal élhetnek, észrevételeket tehetnek a működéssel kapcsolatban.

 

 

 

(5) A tiszteletbeli tagok kötelesek az Alapszabályt betartani, végrehajtani a közgyűlés és a vezetőség határozatait.

 

 

 

 

 

TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE

 

 

 

9. §

 

 

 

(1) A tagság megszűnik, ha a tag a tagságról lemond:

 

a) a lemondásról írásban kell nyilatkozni,

 

b) a lemondásról szóló nyilatkozatot az elnöknek kell megküldeni,

 

c) a tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg.

 

d) a tagságról való lemondás a tagot terhelő vagyoni kötelezettség teljesítése alól nem mentesít.

 

 

 

(2)  A tagság megszűnik, ha a tagot a közgyűlés az egyesületből kizárja. A tagot az egyesületből véglegesen kizárni csak a közgyűlés által elfogadott határozattal és a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatást követően lehet ha:

 

a) az alapszabály rendelkezéseit megsérti vagy

 

b) az egyesület érdekeit sértő magatartást tanúsít.

 

c) a tagságból való végleges vagy meghatározott időre történő kizárás a tagot terhelő vagyoni kötelezettség teljesítése alól nem mentesít.

 

 

 

(3) A végleges kizárásra történő javaslat esetén a tagot az egyesület elnöke írásban, igazolható módon értesíti a kizárási eljárás megindításáról. Szükség esetén, különösen az ügy bonyolultságára tekintettel a közgyűlés több ülésen is dönthet a kizáró határozat elfogadásáról. A közgyűlés biztosítja az érintett tag számára a védekezés lehetőségét, amely alapján személyesen nyilatkozatot tehet a közgyűlésen, bizonyítási eszközzel élhet (pl. tanú meghallgatását javasolhatja, okiratot mutathat be), írásbeli beadványt nyújthat be, jogi képviselőt vehet igénybe. A kizáró határozatot, annak elfogadását követő öt napon belül az elnök írásban, ajánlott tértivevényes levélküldemény útján vagy az átvételt igazolható egyéb módon kézbesíti a kizárással érintett tagnak.  A kizáró határozatban köteles az egyesület a kizárás indokairól és a jogorvoslati lehetőségekről a tagot írásban tájékoztatni.

 

 

 

(4) A tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül törölni kell:

 

a) halála esetén,

 

b) tagságának megszűnése esetén

 

 

 

(5) A tag a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor törölhető, ha a vezetőség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el:

 

a) a vezetőség törlést elrendelő határozatát a vezetőségnek közölnie kell a taggal,

 

b) ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az egyesület tagjai közül törlik, tagsága az egyesületben megszűnik.

 

 

 

(6) Tagsági viszony megszűnése esetén a tagdíjfizetés kötelezettsége megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők.

 

 

 

(7) Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a különleges jogállású tag (pártoló tag, tiszteletbeli tag) csak érintettsége esetén –, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

 

 

 

 

 

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 

 

 

10. §

 

 

 

Az egyesület szervei:

 

 

 

a) Közgyűlés

 

b) Vezetőség

 

c) Felügyelő Bizottság

 

d) Fegyelmi Bizottság

 

e) Környezetvédelmi Bizottság

 

f) Ifjúsági és versenysport felelős

 

 

 

A vezetőség, a felügyelő és a fegyelmi bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói.

 

 

 

A b) - f), pontokban felsorolt szervek tagjai közé a közügyek gyakorlásától el nem tiltott, magyar és más állampolgár egyaránt választható.

 

 

 

 

 

KÖZGYŰLÉS

 

 

 

11. §

 

 

 

(1) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, melynek kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

a) döntés az alapszabály elfogadásáról és módosításáról,

 

b) döntés az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről vagy feloszlásának kimondásáról (a feloszlás és egyesülés kimondásához kétharmados szótöbbség szükséges.),

 

c) döntés az ügyintéző és képviseleti szerv (vezetőség) tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról, továbbá a Felügyelő Bizottság, a Fegyelmi Bizottság, a Környezetvédelmi Bizottság tagjainak, valamint az Ifjúsági és versenyfelelős személyének megválasztásáról és visszahívásáról)

 

d) döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról,

 

e) döntés a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról, megállapítja a belépési és egyéb díjakat,

 

f) megtárgyalja a vezetőség éves beszámolóját dönt a vezetőség beszámolójának elfogadásáról, meghatározza munkájának további irányát, jóváhagyja munkaprogramját.

 

g) döntés az egyesület éves költségvetéséről,

 

h) meghatározza a megválasztandó testületek létszámát,

 

i) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, végelszámoló kijelölése

 

j) beszámoltatja munkájáról a felügyelő és a fegyelmi bizottságot.

 

k) meghatározza az egyesület érdekében évente elvégzendő közösségi munka mértékét, módját illetve annak pénzbeli megváltási rendjét.

 

l) megállapítja a kezelésében lévő vízterületek horgászrendjét,

 

m) másodfokon eljár a Fegyelmi Bizottság tagjainak fegyelmi ügyében,

 

n) döntés a horgászrend és a fegyelmi szabályzat elfogadásáról és módosításáról.

 

 

 

(2) A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az elnök vagy a vezetőség hívja össze. A közgyűlést közzététellel vagy írásos meghívó küldésével kell összehívni, melyet postai úton vagy a tag által erre a célra megadott e-mail címre történő kézbesítéssel kell eljuttatni a tagság részére. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét; a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését; valamint napirendi pontjait. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak legalább a közgyűlés kezdő napját 15 (tizenöt) nappal megelőzően kell a tagokhoz megérkeznie. A meghívót ki kell küldeni a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetségének is melynek tagjaként az Egyesület működik. A tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésére vonatkozó javaslattételre legalább 5 (öt) napot kell biztosítani. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

 

 

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

 

 

(3) Kötelező a közgyűlés összehívása a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

 

a) az egyesület tagjainak legalább egytizede az ülés céljának és okának megjelölésével írásban kéri

 

b) a bíróság elrendeli,

 

c) a Felügyelő Bizottság indítványozza,

 

d) a vezetőség indítványozza

 

e) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

 

f) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

 

g) az egyesület céljainak elérése veszélybe került

 

h) az e)-g) pontban foglaltak alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

 

 

(5) A közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele részt vesz. Döntéseit a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg. A közgyűlés titkosan, írásbeli szavazással dönt a vezetőség tagjainak megválasztásáról és a tag egyesületből való kizárásáról. A vezetőség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új vezetőségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni.

 

 

 

(6) Megismételt közgyűlés:

 

a) akkor lehet tartani ha a közgyűlés nem határozatképes,

 

b) kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg,

 

c) a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza

 

d) az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni,

 

e) tag kizárásáról, egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, feloszlásáról csak a jelenlévő tagok kétharmadának szavazata alapján  határozhat.

 

 

 

A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze.

 

 

 

(7) A közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén a titkár elnököl. A közgyűlés megkezdésekor levezető elnök, szavazatszámlálók, jegyzőkönyvvezető és hitelesítők megválasztására, valamint a határozatképesség megállapítására kerül sor. A levezető elnök ismerteti a szavazás rendjét, a kizáró okokat valamint a határozatok kihirdetésének módját. A közgyűlés határozatait a határozatok tárában közzé kell tenni.    

 

 

 

(8) A tagok döntése szerint a 11. § (5) bekezdésétől eltérően meghatározható szavazati arány

 

a) az alapszabály módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedének

 

b) az egyesület céljának módosításához valamint az egyesület feloszlásának elhatározásához a a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedének,

 

c) a tag kizárásához a jelenlévő tagok kétharmadának,

 

d) a vezetőség valamely tagjának visszahívásához a jelenlévő tagok kétharmadának,

 

e) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásához jelenlévő tagok kétharmadának,

 

f) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadásához jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.

 

 

 

(9) A tagok a közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat.

 

(a) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

 

    aa) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére

 

          másfajta előnyben részesít;

 

    ab) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

 

    ac) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

 

ad) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy

 

      alapítója;

 

ae) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

 

      vagy

 

af) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

 

 

(b) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembevett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

 

 

 

(10) A tagok 20%-ának indítványára írásban, titkosan szavaz a közgyűlés.

 

 

 

 

 

 

 

AZ EGYESÜLET ÜGYINTÉZŐ ÉS KÉPVISELETI SZERVE

 

 

 

12. §

 

 

 

(1) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a Vezetőség, melynek tagjai a közgyűlés döntése szerint 1 évre, 2 évre, 3 évre, 4 évre, vagy 5 évre választhatóak.

 

(2) A vezetőség tagjai a közgyűlés által választott elnök, alelnök, titkár, gazdasági felelős, valamint szintén a közgyűlés által választott 1 fő vezetőségi tag. A vezetőség tagjait fő szabályként az egyesület tagjai közül kell választani. A vezetőség tagjainak legfeljebb ötöde választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

 

 

 

(3) Vezetőségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételek teljesíti, és nem esik kizáró ok alá.

 

 

 

(4) A vezetőség tagja lehet

 

a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a 

 

bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

 

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

 

c) aki

 

-  magyar állampolgár, vagy

 

- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

 

- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodá.i engedéllyel rendelkezik.

 

 

 

(5) A vezetőségi tagság megszűnik:

 

a) a tisztségről való lemondással, melyet a vezetőség ülésén kell bejelenteni és a  jegyzőkönyvben rögzíteni, vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni,

 

b) a vezetőségi tag visszahívásával,

 

c) a határozott időre választott vezetőség esetén a határozott idő lejártával. Határozott időre választott vezetőség esetén - ha a vezetőség tagjai közül a tagok valamelyikének vezetőségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

 

d) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével

 

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy a tisztség jogutód nélküli megszűnésével

 

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

 

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével

 

d) a vezetőségi tagok adatait az alapszabály 4. számú melléklete tartalmazza.

 

 

 

(6) Az egyesület tagjai, a vezetőség bármely tagját bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

 

 

 

(7) A vezetőségi tag a megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesülethez másik vezetőségi tagjához vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

 

 

 

(8) Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

 

 

A VEZETŐSÉG FELADATAI, DÖNTÉSI RENDJE

 

 

 

13. §

 

 

 

(1) A vezetőség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe.

 

 

 

(2) A vezetőség feladatai:

 

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

 

a) a közgyűléssel kapcsolatban kitűzi annak időpontját, meghatározza a közgyűlés napirendi pontjait, összehívja a közgyűlést, értesíti a tagságot és az egyesület szerveit, valamint részt vesz a közgyűlésen és válaszol az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

 

c) az éves költségvetés elkészítése valamint beszámolók előkészítése és azok közgyűlés elé terjesztése;

 

b) Gazdálkodik a közgyűlés által megállapított körben, kezeli az egyesületi vagyont, meghozza és végrehajtja a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntéseket;

 

c) Javaslatot tesz az egyesületi tagdíj meghatározására.

 

d) Határoz a tagok felvétele és törlése ügyében, nyilvántartja a tagságot

 

e) Első fokon eljár a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében, másodfokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyében.

 

f) Gazdálkodik az egyesület kezelésében lévő vízterületeken, összefogja és irányítja azok tevékenységét.

 

g) Megállapítja a horgászversenyek, valamint más rendezvények időpontját, a verseny feltételeit, díjait és kijelöli rendezőit, bíráit.

 

h) Kijelöli az egyesület versenycsapatát és annak vezetőjét, a rendezett horgászversenyeken és más rendezvényeken való részvétel esetén.

 

i) Kinevezi illetve szerződést köt az egyesület alkalmazottaival, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.

 

j) A költségvetés keretében megállapítja a kiemelkedő mértékű közösségi munkát végző tagok jutalmazását, illetve az egyesület alkalmazottainak fizetését.

 

k) A közgyűlés elé terjeszti a horgászrendben szükségessé váló módosításokat és a horgászrendben átvezeti az elfogadott változásokat.

 

l) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; és

 

m) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén megteszi a törvényben előírt intézkedéseket.

 

 

 

(3) A vezetőség évente legalább két alkalommal rendes ülést tart. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha ezt:

 

a) a vezetőség tagjainak legalább 50 %-a az ülés céljának megjelölésével kéri,

 

b) az egyesületi elnök szükségesnek tartja,

 

c) a Felügyelő Bizottság szükségesnek tartja.

 

 

 

(4) A vezetőségi ülést az egyesületi elnök, akadályoztatása esetén a titkár hívja össze és látja el az elnöki feladatot. A napirendet is tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal korábban a vezetőség valamennyi tagjának írásban, az átvételt igazolható módon kell megküldeni.

 

 

 

(5) A vezetőség üléseire a választott vezetőségi tagokon kívül meg kell hívni a Fegyelmi Bizottság elnökét, tanácskozási joggal.

 

 

 

(6) A vezetőség határozatképes, ha azon a vezetőségi tagok több, mint fele jelen van. Határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

 

 

 

(7) A vezetőségi üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jelenlévő vezetőségi tagok írnak alá.

 

 

 

(8) A vezetőség döntéseiről határozatot hoz, melyeket közzé kell tenni a határozatok tárában. A vezetőség a tevékenységéről éves beszámolót készít.

 

 

 

(9) Amennyiben a vezetőségi ülés határozatképtelen, a megismételt ülés a 11. § (5) bekezdésében meghatározott rendelkezések szerint határozatképes.

 

 

 

 

 

14. §

 

 

 

A határozathozatal rendje:

 

a) az egyesület valamennyi szerve az üléséről jegyzőkönyvet készít,

 

b) a jegyzőkönyvet vezetőségi ülés esetén a vezetőség tagjai, közgyűlés esetén a levezető elnök és az egyesület két erre kijelölt tagja írja alá,

 

c) a vezetőség és a közgyűlés az általa hozott döntéseket határozatba foglalja,

 

d) a határozatokat a határozatok tárában kell nyilván tartani,

 

e) a közgyűlés az egyesületből való kizárásra irányuló eljárás szabályait tartalmazó belső szabályzatot határozatban fogadja el.

 

 

 

 

 

Az egyesület elnöke

 

 

 

15. §

 

 

 

(1) Az egyesületet az elnök önállóan képviseli.

 

 

 

(2) A vezetőséget bármikor, de legalább félévente egyszer össze kell hívnia. Az összehívás módja: a vezetőséget írásban, igazolható módon vagy rövid úton telefonon vagy elektronikus levélben kell összehívnia, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely a vezetőség hatáskörébe tartozik.

 

 

 

(3) Az elnök feladatai:

 

a) a közgyűlést és a vezetőség üléseit bármikor összehívhatja és az üléseken elnököl,

 

b) a kiadások számláit ellenőrzi,

 

c) megbízólevelet ad ki,

 

d) intézkedéseit a közgyűlés vagy a vezetőség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban,

 

e) kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol,

 

f) vezeti a pénztárkönyvet,

 

g) kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait,

 

h) vezeti az egyesület tagnyilvántartását,

 

i) vezeti a határozatok tárát,  

 

j) képviseli az egyesületet, illetve a vezetőség egyes tagjait megbízza az egyesület esetenkénti képviseletével,

 

k) ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett.

 

l) a költségvetés keretei között utalványozási jogot gyakorol.

 

 

 

(4) Az egyesületi elnököt munkájában a titkár segíti, akadályoztatása esetén a titkár helyettesíti.

 

 

 

 

 

AZ EGYESÜLET ALELNÖKE

 

 

 

16. §

 

 

 

Az egyesület alelnöke:

 

a) Megbízás szerint elnököl az egyesület rendezvényein, illetve levezeti azokat.

 

b) Jogai egyenlők a vezetőség tagjainak jogaival.

 

 

 

 

 

Az egyesület titkára

 

 

 

17. §

 

 

 

Az egyesület titkára:

 

a) Segíti az egyesületi elnököt feladatainak ellátásában, végzi az elnök által írásban átruházott munkafeladatokat.

 

b) Előkészíti a közgyűlés és a vezetőség elé kerülő előterjesztéseket.

 

c) Gondoskodik a közgyűlés és a vezetőségi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről.

 

d) Irányítja, illetve ellátja az egyesület szerveinek írásbeli teendőit.

 

e) Szervezi az egyesület rendezvényeit.

 

f) A titkár helyettesítéséről az elnök dönt.

 

 

 

 

 

Az egyesület gazdasági felelőse

 

 

 

17. §

 

 

 

Az egyesület gazdasági felelőse:

 

a) Intézi az egyesület gazdasági ügyeit, az egyesület vagyoni helyzetéről az elnöknek és a vezetőségnek rendszeresen beszámol.

 

b) A pénz- és vagyonkezelésről okmányolt számadásokat vezet.

 

c) Elkészíti az éves költségvetést, a vagyonmérleget ás azokat a vezetőség, majd a közgyűlés elé terjeszti.

 

 

 

 

 

felügyelőbizottság

 

 

 

18. §

 

 

 

(1) A felügyelőbizottság az egyesület érdekeinek megóvása céljából létrehozott, az egyesület törvényes működését felügyelő ellenőrző szerv, tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Törvényi kötelezettség alapján működik, mivel az egyesület létszáma meghaladja a száz főt. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

 

 

 

(2) A felügyelőbizottság három főből áll, annak elnökét és két tagját a közgyűlés választja, ők az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

 

 

 

(3) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezetőségi tagság megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület elnökéhez intézi.

 

 

 

(4) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület vezetőségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A Felügyelőbizottság tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek. A Felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőség ülésén.

 

 

 

(5) A felügyelőbizottság az ügyrendjét és éves ellenőrzési programját maga állapítja meg. A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A felügyelőbizottság ülését annak elnöke, akadályoztatása esetén bármely tagja hívja össze. A napirendet is tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal korábban a felügyelőbizottság valamennyi tagjának írásban, az átvételt igazolható módon kell megküldeni.

 

 

 

(6) A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van az ülésen. A felügyelőbizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

 

 

 

(5) A felügyelőbizottság működése során ellenőrzi és vizsgálja:

 

a) az egyesület alapszabály szerinti működését,

 

b) az egyesület iratait, számviteli nyilvántartását, a számviteli fegyelem megtartását, könyveit, a vezető testületek határozatainak és állásfoglalásainak végrehajtását,

 

c) a jogszabályok előírásainak megtartását,

 

d) a költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás rendszerére vonatkozó szabályok betartását, az egyesület kezelésében lévő vagyon működtetését, negyedévenként az egyesület fizetési számláját, pénztárát, a pénz- és anyagkezelést, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit akár szakértő bevonásával is,

 

e) a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen 

 

    ismerteti

 

 

 

(6) A felügyelőbizottság köteles évente megvizsgálni az egyesület költségvetésének végrehajtásáról készített költségvetési beszámolót, valamint a pénzügyi mérleget és megállapításairól a közgyűlésnek jelentést kell tennie.

 

 

 

(7) A felügyelőbizottság az ellenőrzésről jegyzőkönyvet köteles készíteni.

 

 

 

(8) A felügyelőbizottság megállapítása esetén annak jellegétől függően az alábbi intézkedéseket teheti:

 

a) kisebb hiányosságokra írásban felhívja az elnök figyelmét és rámutat a követendő eljárásra,

 

b) súlyosabb hiányosság megállapítása esetén írásban tájékoztatja az illetékes testületet, az egyesület elnökét, és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés 30 napon belül nem vezet eredményre, vagy ha az ellenőrzés a Vezetőség tevékenységével kapcsolatban állapít meg súlyosabb hiányosságokat, a felügyelőbizottság kezdeményezheti a közgyűlés összehívását. Ennek elmulasztása esetén vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a felügyelőbizottság összehívhatja a vezetőséget, a közgyűlést. Ennek sikertelensége esetén a felügyelőbizottság írásban haladéktalanul tájékoztatja a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.

 

 

 

(9) A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.

 

 

 

 

 

fegyelmi bizottság

 

 

 

19. §

 

A fegyelmi bizottság:

 

(1) A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja.

 

 

 

(2) A fegyelmi bizottságnak az elnökön kívül két tagja van.

 

 

 

(3) A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek a vezetőség illetve a felügyelő bizottság tagjai.

 

 

 

(4) A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak, valamint a vezetőség és a felügyelő bizottság fegyelmi ügyeiben, az elnök kivételével.

 

 

 

(5) A bizottság eljárásaiban az egyesületi fegyelmi szabályzatban foglaltakat alkalmazza. A fegyelmi szabályzatot az alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza.

 

 

 

(6) A bizottság időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról a vezetőséget, a közgyűlésen beszámol munkájáról.

 

 

 

(7) A fegyelmi bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőség ülésén.

 

 

 

(8) A fegyelmi bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van az ülésen. A fegyelmi bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

 

 

 

(9) A fegyelmi bizottság tevékenységét testületileg, illetve legalább két tagja útján látja el, vizsgálataihoz szakértőket is igénybe vehet. Az ellenőrzésről a bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni.

 

 

 

 

 

A KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG

 

 

 

20. §

 

 

 

A Környezetvédelmi bizottság:

 

(1) A környezetvédelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. A környezetvédelmi bizottságnak a bizottság elnökén kívül két tagja van.

 

 

 

(2) A bizottság elnöke és tagjai egyidejűleg az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.

 

 

 

(3) A bizottság évente három alkalommal, az egyesület közvetlen környezetében lévő Ipoly és  Duna folyók partját környezetvédelmi szempontból ellenőrzi, szükség szerint a vízpart tisztaságának megóvása érdekében környezetvédelmi napot jelöl ki, melynek időpontjáról értesíti a tagságot. A környezetvédelmi napon feladata a környezetkárosító hulladékok összegyűjtésének és elszállításának szervezése, irányítása.   

 

 

 

 

 

IFJÚSÁGI ÉS VERSENYFELELŐS

 

 

 

21. §

 

Ifjúsági és versenyfelelős:

 

(1) Az ifjúsági és versenyfelelőst a közgyűlés választja

 

(2) Feladatát a vezetőség által kiadott munkaterv alapján végzi.

 

 

 

 

 

Az egyesület VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

 

 

 

22. §

 

 

 

(1) Az egyesület jogi személy.

 

 

 

(2) Az egyesület vagyonát ingóságok, ingatlanok, készpénz és követelések alkotják. Az egyesület bevételei tagdíjakból, belépési és egyéb díjakból, az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő egyéb bevételekből, valamint az esetleges támogatásokból, adományokból áll. Az egyesület vagyonát a tagok által befizetett éves tagsági díjak, a pártoló tagok és támogatók önkéntes adományai, a vagyont képező ingó- és ingatlan vagyontárgyak, gazdasági társaságok, gazdasági társaságokban vagyonrészek, a halászati jog és egyéb vagyon értékű jogok képezik.

 

 

 

(3) Az egyesület tagdíjának mértékét a vezetőség javaslatára a közgyűlés határozza meg.

 

 

 

(4) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesületegyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2012. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el.

 

 

 

(5) Az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet.

 

 

 

(6) Az egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az egyesületnek vétkesen okozott kárért.

 

 

 

(7) Az egyesület vagyonáért, valamint vagyoni eszközeinek a jóváhagyott költségvetésben meghatározott célokra való felhasználásáért az elnök, a titkár, a gazdasági felelős és a felügyelő bizottság felelősek. Az egyesületi ingatlan tagok által történő használatáért a tagok az alapszabály 2. számú melléklete szerinti házirend szerint tartoznak felelősséggel.  

 

 

 

(8) Tartozásaiért az egyesület saját vagyonával felel.

 

 

 

(9) Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Jogutód nélküli megszűnést kivéve az egyesület vagyona nem osztható fel. A közgyűlés a vagyonkezelési szabályzat vagy közgyűlési határozat alapján a tagok részére indokolt esetben vagyoni hozzájárulást adhat.

 

 

 

(10) Az egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. Jogutód nélküli megszűnés esetén a vagyon felosztásáról a megszűnést kimondó közgyűlés köteles határozatot hozni. A hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyon csak horgászati célt szolgálhat. Amennyiben ilyen határozat nincs, a vagyont horgászati célra kell fordítani.

 

 

 

(11)     Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

 

23. §

 

 

 

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

 

 

24.§

 

Adatkezelési szabályok:

 

Az egyesület adatkezelése során az adatkezelésre vonatkozó általános törvényi és egyéb jogszabályi előírásokat betartja. Civil szervezetként következő személyi adatokat tartja nyilván a tagjairól:

 

a) neve, lakóhelye, értesítési címe;

 

b) születési helye, ideje,

 

c) édesanyja születési neve

 

d) horgászigazolványának száma;

 

e) állami jegyének sorszáma;

 

f) gyermek tag esetén a törvényes képviselő neve címe.

 

 

 

Valamennyi adatot körültekintően kell kezelni. Az egyesület címe és elérhetősége nyilvános adatot képez. Az egyesület a tagjairól kizárólag jogszabályban meghatározott esetben közöl adatot, a tagnyilvántartás nem nyilvános. A tagokról, a vezetőség tagjairól személyes adatokat csak jogszabály vagy az érintett személy hozzájárulása esetén lehet kiadni.

 

 

 

25. §

 

 

 

Az egyesület törvényességi felügyeletét a székhelye szerinti ügyészség látja el. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2012. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

 

 

 

Az alapszabály mellékletei:

 

 

 

-          Fegyelmi szabályzat (1. számú melléklet)

 

-          Horgásztanya házirend (2. számú melléklet)

 

-          Az egyesület tagdíj mértéke (3. számú melléklet)

 

-          A vezetőségi tagok adatai (4. számú melléklet)

 

 

 

A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Ipolyvölgyi Sporthorgász Egyesület, Szob 2016. február 06-án megtartott közgyűlésén jegyzőkönyvezett határozatával jóváhagyta és elfogadta.

 

 

 

Kelt: Szob, 2016. február 06.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                    ........................................................                                                                                                                                                                                                                                   

 

                                                                                                 Dutka Ákos elnök

 

                                                                                    2628 Szob, Kossuth Lajos u. 6. II/6.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A közgyűlés által 2014.12.14-én elfogadott

 

 Alapszabály 1. számú melléklete

 

 

 

                                                                                   

 

Az Ipolyvölgyi Sporthorgász Egyesület

 

 

 

Fegyelmi szabályzata

 

 

 

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi

 

vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület közgyűlése az alábbi egyesületi fegyelmi szabályzatot fogadta el:

 

 

 

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

 

 

 

1. §

 

 

 

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az egyesületi

 

alapszabály, az egyesület vezetősége és közgyűlése által hozott határozatok, ill. az egyesületi horgászrend, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint az egyesület szervezeti élete tisztaságának biztosítása, ill. a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető vétkes egyesületi tag és a horgászegyesület tagságának visszatartása a hasonló magatartástól.

 

 

 

 

 

FEGYELMI VÉTSÉGEK

 

 

 

2. §

 

 

 

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

 

a.) aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, ill. igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak;

 

b.) akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen

 

halgazdálkodási, vagy halvédelmi bírsággal sújtottak, ill. horgászattal összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

 

c.) akit a halászattal és horgászattal, ill. a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok

 

megsértésében a hivatásos halőrök, társadalmi halőrök tetten értek;

 

d.) aki a vízhasznosító egyesület, horgászszervezet által megszabott és közzétett horgászrendi

 

előírásokat megszegi;

 

e.) aki az egyesületi alapszabály, a választott egyesületi szervek határozatai, a társadalmi

 

együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti;

 

f.) aki, mint a választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselője a kötelességét felróható okból nem teljesíti, ill. kárt okozóan elhanyagolja;

 

g.) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt

 

határidőn belül nem teljesíti, ill. a fegyelmi szerv idézésére a kitűzött fegyelmi tárgyaláson, mint tanú kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

 

 

 

3. §

 

 

 

(1.) Fegyelmi büntetések:

 

a.) figyelmeztetés;

 

b.) megrovás;

 

c.) az egyesületi tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;

 

d.) az egyesület tagságának sorából meghatározott időre való kizárás;

 

e.) a fegyelmi határozatban megjelölt egyesületi létesítményből, horgásztanyáról meghatározott időre szóló kitiltás

 

f.) javaslat a közgyűlésnek az egyesületből történő kizárásra.

 

 

 

(2.) Indokolt esetekben a 3. § (1.) bekezdés b.) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a

 

c.) ponttal együtt is ki lehet szabni.

 

 

 

(3.) Az egyesület választott testületének tagja, ill. megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2.§ f.) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. § (1.) bekezdés b.), pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személyt tisztségéből való visszahívását.

 

 

 

(4.) A 3. § (1.) bekezdés d.) pontja szerinti meghatározott időre való kizárás fegyelmi büntetés

 

leghosszabb időtartama öt év.

 

 

 

(5.) A 3. § (1.) bekezdés c.) pontja szerinti a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év.

 

 

 

(6.) A 3. § (1.) bekezdés c.) és e.) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli

 

méltányolást érdemlő esetben – legfeljebb kétévi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3. § (1.) bekezdés e.) pontja alapján kirótt büntetés időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti.

 

Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget

 

követ el és emiatt vele szemben ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a

 

határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

 

 

 

HATÁSKÖRÖK

 

 

 

4. §

 

 

 

(1.) Az egyesület fegyelmi szervének hatáskörébe tartozik az egyesület választott testületének

 

tagja, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2. § e.) pont szerinti fegyelmi vétség

 

elbírálása is.

 

 

 

(2.) Az (1.) bekezdésben nem említett fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása az egyesületi

 

fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra annak az egyesületnek a fegyelmi bizottsága az illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének és elrendelésének évében az állami horgászjegyét kiváltotta (anyaegyesület). Kettős tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárás lefolytatását kezdeményezni kell a másik egyesületnél. Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik

 

horgászegyesületnél sem váltott az adott évben állami horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület az illetékes, ahol az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétséget elkövette.

 

 

 

 

 

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

 

 

 

5. §

 

 (1.) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

 

a.) a halászati őr, az esküt tett társadalmi halőr;

 

b.) a vízhasznosító egyesület, a területi engedélyt kibocsátó szervezet;

 

c.) a megalapozottan (bizonyítékokkal alátámasztottan) sérelmet szenvedett (sértett) horgász;

 

d.) a halászati-, vízügyi- környezetvédelmi-, természetvédelmi- és más hatóság.

 

 

 

(2.) Fegyelmi eljárás csak a horgászegyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhető el. Az értesítésben részletesen ismertetni kell a vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

 

 

 

(3.) A fegyelmi eljárás elrendelésre jogosultak:

 

a.) az egyesület elnöke

 

b.) az egyesület vezetősége

 

c.) az egyesület közgyűlése (küldöttközgyűlése)

 

 

 

(4.) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről – tudomására jutását, ill. az írásos anyag (feljelentés) kézhezvételét követően – azonnal gondoskodni köteles. Ha a horgászegyesület tagja a 2. § a.), b.), c.), d.), e,) f,) vagy g.) bekezdésben foglalt cselekményt követett el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező. Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére vonatkozó jogát.

 

 

 

 

 

ELÉVÜLÉS

 

 

 

6. §

 

 

 

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott

 

személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető-, vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

 

 

 

A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

 

 

 

7. §

 

 

 

(1.) A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjaiból 3 fős bizottságnál

 

teljes létszámban, 5 fős bizottság esetén legalább 3 fő, míg több fős szerv esetén a tagok fele jelen van.

 

 

 

(2.) Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi

 

eljárás alá vont tagnak avagy sértettnek egyenes ágbeli rokona, házas-, vagy élettársa, vagy testvére, ill. aki az eljárás alá vont taggal avagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi- ,vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható el.

 

 

 

(3.) A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgált

 

határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóbiztosként – az azt megelőző eljárásban részt vett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

 

 

 

8. §

 

 

 

(1.) A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

 

 

 

(2.) A fegyelmi szerv elnöke a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30

 

napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

 

 

 

(3.) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a

 

kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy előre be nem jelentett igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, védelmére szóló bizonyítékait, vagy tanúit legkésőbb a tárgyaláson bejelentheti, ill. azokat magával hozhatja.

 

 

 

(4.) Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és

 

azt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a tárgyaláson a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni. Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétség esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, hivatásos-, vagy társadalmi halőr stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban – a bizonyítási eljárás mellőzése esetén – csak a 3. § (1.) bekezdés a.), vagy b.) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.

 

 

 

(5.) Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az egyesület tagjai – a

 

felmerülő költségek megtérítése mellett – megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés, ill. meghívó kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális idő nyolc nap.

 

 

 

(6.) A tárgyalás nyilvános, azon az egyesület tagjai részt vehetnek. Azonban az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére zárt tárgyalást is el lehet rendelni. Amennyiben azt erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

 

 

 

(7.) A tárgyalást a fegyelmi szerv elnöke nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy más módon zavarja, a teremből – figyelmeztetés után – kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy szükségesnek látszó más intézkedést kezdeményezhet. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi és ellenőrizi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról, vagy elvetéséről. Ezután következik a ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is intézhetnek kérdéseket. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

 

 

 

(8.) Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésére, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

 

 

 

 

 

9. §

 

 

 

(1.) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az eljáró szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének megnevezését, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, esetleg viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére felrótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.

 

 

 

(2.) A jegyzőkönyvet az eljáró szerv elnöke, tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá.

 

 

 

10. §

 

 

 

(1.) Az eljáró szerv zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azt követően kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

 

 

 

(2.) Ha az eljáró szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

 

a.) a terhére felrótt cselekmény nem fegyelmi vétség;

 

b.) a terhére felrótt cselekményt nem követte el, ill.

 

c.) a terhére felrótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;

 

d.) a terhére felrótt fegyelmi vétség elévült;

 

az eljárást határozattal megszünteti.

 

 

 

(3.) A határozatot szintén írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész az eljáró szerv megjelölését, az ügy megnevezését, az eljárás alá vont személy nevét, lakcímét egyesületének megnevezését, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, esetleg viselt tisztségét, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza. A második – rendelkező – részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni. Emellett rendelkezni kell:

 

a.) az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület

 

vízterületére érvényes területi engedély, ill. a korábban bizonyítékként elvett, az elkövetéshez

 

használt eszközök visszaadása felől;

 

b.) elmarasztaló határozat esetén:

 

-- az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, ill. ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye;

 

-- annak az időszaknak a kiszabott – hónapokban, vagy években megállapított – büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély előzetes bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta;

 

-- a büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt;

 

-- az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, ill. megbízott tisztségviselő tisztségéből

 

való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja;

 

-- a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha a vízhasznosító egyesület fegyelmi szerve nem kezdeményez halászati-, rendőrségi-, vagy más szabálysértési hatósági eljárást;

 

 

 

A határozat harmadik – indoklási – része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a

 

bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait,

 

továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

 

 

 

11. §

 

 

 

 (1.) Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni, az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást kezdeményező és elrendelő szervnek, vagy személynek is.

 

(2.) Az első fokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő 16. napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondanak – a lemondáskor – jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el.

 

 

 

12. §

 

 

 

(1.) A 3. § (1.) bekezdésének d.) és f.) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont tag egyesületi tagnyilvántartó lapjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

 

 

 

(2.) A hónapokban, vagy években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során az 5. § (4.) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vízén a horgászathoz való jogát, ill. a területi engedélyét bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől. Az eljáró egyesület vízterületén a horgászattól való eltiltás nem érinti az állami horgászjegy váltásának törvényi szabályozottságát. Tehát az egyesületnek joga van akár több évig az egyesület vízterületéről való eltiltáshoz, ami nem érinti az állami horgászjegy váltásának lehetőségét (ebben az ügyben csak a halászati hatóság rendelkezhet!), hanem kizárólag az adott vízterületi engedélyének megváltási korlátozását.

 

 

 

(3.) Az (1.) bekezdésben meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van – a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal be kell jegyezni az eljárás alá vont tag egyesületi tagnyilvántartó lapjára. Amennyiben erre nincs lehetőség – mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni, ill. ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet, valamint az egyesület vezetőségét terheli.

 

 

 

(4.) A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét kivonatosan a küldöttközgyűlésen ki kell hirdetni.

 

 

 

(5.) Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi vezetőség által lefolytatandó első- és másodfokú eljárásoknál is.

 

 

 

FELLEBBEZÉS

 

 

 

13. §

 

 

 

(1.) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt

 

fellebbezésnek van helye, amelyet az első fokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

 

(2.) Fellebbezésre jogosultak:

 

a.) az eljárás alá vont tag;

 

b.) az eljárást elrendelő szerv, vagy személy

 

A fellebbezés mindig halasztó hatályú!

 

(3.) A benyújtott fellebbezést az első fokú fegyelmi szerv elnöke – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított 8 napon belül köteles megküldeni a másodfokú fegyelmi szervnek.

 

(4.) Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasíthatja, ellenkező esetben az első fokú határozatot részben, vagy egészében megváltoztathatja , vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.

 

(5.) A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az első fokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

 

(6.) Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen az egyesületi fegyelmi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs.

 

 (7.) Amennyiben a határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat.

 

 

 

 

 

PERÚJÍTÁS

 

 

 

14. §

 

 

 

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy perújítását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. A perújítás elrendelése, vagy a perújítási kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület vezetőségének, ill. az ügyben legfelső szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik. A perújítást elrendelő, ill. elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárásra általános rendelkezései az irányadók.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK

 

MELLŐZÉSE

 

 

 

15. §

 

 

 

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont személy a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület vezetőségétől abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3 § (1.) bekezdésének d.), e.), f.) ,vagy g.) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetésnek legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

 

 

 

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

 

 

 

16. §

 

 

 

 (1.) Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – a 8. § (4.) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adhasson.

 

(2.) Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.

 

 

 

 

 

FEGYELMI BÜNTETÉSEK MÉRTÉKÉNEK

 

MEGHATÁROZÁSA

 

 

 

 

 

A horgászegyesületi fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések fajtáit és mértékhatárait az egyesületi fegyelmi szabályzat 3. § -a határozza meg. A fegyelmi szabályzat 2. §-a nem sorolja fel részletesen a különféle fegyelmi vétségeket, csupán azok csoportjait.

 

 

 

A szándékos és a gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell!

 

 

 

Az esetek jelentős részében nem is lehet egyértelműen megállapítani, hogy a vizsgált cselekmény szándékos volt-e, vagy gondatlan. Ha a szándékosság, vagy a gondatlanság egyértelműen bizonyítható, azt a fegyelmi büntetés mértékének megállapításánál, ill. a büntetés kiszabásánál figyelembe lehet venni.

 

 

 

A szabályok nem ismerése, vagy a tájékozatlanság senkit sem mentesít a felelősségre vonás alól!

 

 

 

Ha azonban helyi érvényű szabályzásról van szó, feltétlenül vizsgálni kell, hogy az elkövető ismerte-e a rendelkezést, vagy kellő gondosság mellett azt ismernie kellett-e.

 

 

 

Azt, hogy az adott esetben az elvárható gondosság mire terjed ki, azt csak esetenként lehet elbírálni.

 

 

 

Ez főkként akkor fontos, ha év közben bevezetett szigorító rendelkezést szegett meg az elkövető. Ilyenkor alapvető fontosságú annak megállapítása, hogy az adott rendelkezést megfelelő módon közhírré tette-e az egyesület.

 

 

 

A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni

 

-- a cselekmény súlyosságát;

 

-- az elkövető javára írható enyhítő körülményeket, ill. a terhére róható súlyosbító körülményeket;

 

-- az egyesület vízterületein a horgászfegyelem fenntartásához, ill. megszilárdításához fűződő elsődleges egyesületi érdeket.

 

 

 

A fegyelmi vétségek súlyosságának mértékét a fegyelmi büntetések juttatják kifejezésre. A meghatározott fegyelmi büntetések az átlagos esetekre vonatkoznak, amikor számottevő enyhítő, vagy súlyosbító körülmény nem állapítható meg.

 

 

 

Enyhítő körülmény esetén természetesen sor kerülhet enyhébb büntetés kiszabására, míg súlyosbító körülmény esetén akár szigorúbb büntetés is adható.

 

 

 

A cselekmény súlyosságát növelhetik az elkövetés körülményei (pl. nagyobb nyilvánosság előtt való elkövetés; másokban megbotránkoztatást keltő, vagy másokat is fegyelmi vétség elkövetésére csábító cselekmény).

 

 

 

A cselekmény súlyának megítélésénél kell figyelembe venni az esetleges káros következményeket is.

 

 

 

Az enyhítő, ill. a súlyosbító körülményeket egyedileg kell megítélni és figyelembe venni. Enyhítő körülmény lehet, ha az elkövető:

 

-- fiatalkorú;

 

-- kezdő horgász, aki még nem ismeri kellően a horgászat szabályait;

 

-- számottevő társadalmi munkát végez az egyesület, ill a horgászközösség javára;

 

-- súlyos betegségben, vagy fogyatékkal szenved;

 

-- feltáró jellegű beismerést tett;

 

-- tettét őszintén megbánta.

 

 

 

A felsoroltak azonban nem szükségképpen és nem minden fegyelmi vétség esetén számítanak enyhítő körülménynek (pl. ha az elkövető tettlegesen bántalmazta az intézkedő halőrt). Önmagában véve a hosszabb ideje fennálló egyesületi tagsági viszony sem enyhítő körülmény. Súlyosbító körülmény lehet, ha az elkövető:

 

-- már korábban is követett el hasonló fegyelmi vétséget;

 

-- tettét italos állapotban követte el;

 

-- megpróbálta fondorlatosan félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet,

 

viszont a tett tagadása semmiképpen sem tekinthető súlyosbító körülménynek

 

-- az egyesületben betöltött választott tisztsége, vagy megbízatása folytán fokozott mértékben

 

köteles lett volna példaadó magatartást tanúsítani.

 

 

 

Fokozott szigorral kell óvni a horgászfegyelmet a kiemelt jelentőségű, különösen sokak által látogatott vízterületeken, ahol a fegyelmi vétség könnyen másokat is hasonló magatartásra csábíthat, ill. a kívülállókban kedvezőtlen véleményt kelthet a horgászokról.

 

 

 

Indokolt a fokozott szigor alkalmazása olyankor is, ha valamelyik vízterületen elszaporodóban vannak a fegyelmezetlenségek, vagy bizonyos fajta fegyelmi vétségek (pl. a horgászkészségek őrizetlenül hagyása) és a rendteremtés érdekében szükség van a példás büntetésekre.

 

 

 

Az egyes fegyelmi vétségek esetén kiszabható büntetések nem kizárólag az egyesület hatáskörébe tartoznak. Az egyesület fegyelmi eljárásán túl az egyes cselekmények elbírálására, a horgászattól történő eltiltás mértékének – esetleges pénzbírság szankció alkalmazása mellett – megállapítására a lakóhely szerint illetékes Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága jogosult. Az egyesület által kiszabható büntetések mértéke a teljesség igénye nélkül az alábbi:

 

 

 

(1.) Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány

 

mennyiségére való tekintet nélkül (pl.: varsák-, fenékzsinórok kihelyezése,dobó-,húzó-,kerítő-, vagy 1 m2-nél nagyobb felületű emelőháló használata, gereblyéző-, vagy elektromos felszerelés, robbanó-, vagy mérgező anyagok alkalmazása stb.) esetén az egyesület tagjainak sorából 5 évre történő kizárás.

 

 

 

Ha a szabálysértés jogerős bírósági végzéssel jár,vagy bármely időtartamban ismétlődik javas lat a Közgyűlésnek az egyesületből történő kizárásra. Az Egyesületi Közgyűlésig a horgászati jog felfüggesztése.

 

Megjegyzés: bármilyen – egyébként akár szabályos horgászkészséggel is – a hal kívülről való

 

megakasztására irányuló szándékos törekvés gereblyézésnek minősül!!!

 

 

 

(2.) Az ellenőrzésre jogosult, vagy bármilyen más feladat elvégzésére megbízott személy (pl.:halőr, egyesület társadalmi ellenőre, tógazdája, egyesület választott tisztségviselője stb.), esetleg a szabálysértő magatartásra figyelmeztető másik horgásztárs tettleges bántalmazása, vagy velük szembeni kirívóan durva fellépés esetén 5 évre történő kizárás.

 

 

 

Ha a szabálysértés jogerős bírósági végzéssel jár, vagy bármely időtartamban ismétlődik javaslat a Közgyűlésnek az egyesületből történő kizárásra. Az Egyesületi Közgyűlésig a horgászati jog felfüggesztése.

 

Megjegyzés: a társadalmi ellenőröket, tógazdákat az egyesület vezetősége bízta meg tevékenységük végzésére, munkájukat minden horgásztárs köteles segíteni, felszólításuknak kötelesek eleget tenni. Nem vonható felelősségre, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik az ellene, vagy más horgász, ill. az ellenőrzésre jogosult személy ellen irányuló támadás elhárítása érdekében alkalmaz – indokolt mértéket meg nem haladó – erőszakot.

 

 

 

 (3.) Az ellenőrzésre jogosult, vagy bármilyen más feladat elvégzésére megbízott személy (pl. halőr, egyesület társadalmi ellenőre,tógazdája, egyesület választott tisztségviselője stb.), esetleg a szabálysértő magatartásra figyelmeztető másik horgásztárs munkájának akadályozása, ill. intézkedésének megnehezítése, meghiúsítása, személyének sértegetése, szidalmazása esetén 2 évre történő kizárás

 

Megjegyzés: a társadalmi ellenőröket, tógazdákat az egyesület vezetősége bízta meg tevékenységük végzésére, munkájukat minden horgásztárs köteles segíteni, felszólításuknak kötelesek eleget tenni.

 

 

 

(4.) Egyesületi tag, érvényes állami jegy és területi engedély nélküli horgászat esetén 2 évre történő kizárás.

 

 

 

(5.) Egyesületi tag, érvényes területi engedély (éves jegy, napi jegy) nélküli horgászat esetén 1 évre történő kizárás

 

Megjegyzés: nem tartozik ide az az eset, ha valaki az ellenőrzés időpontjában bizonyíthatóan rendelkezett érvényes papírokkal – nem utólag szerezte be – de azokat otthon felejtette. Ilyenkor első esetben figyelmeztetésben kell részesíteni, viszont egy éven belüli ismétlődés esetén a fenti (5.) pontban meghatározott büntetést kell vele szemben kiszabni.

 

 

 

(6.) Az egyesület horgászrendjében meghatározott tiltott helyeken és időszakban, valamint nem megengedett körülmények között való horgászat (pl. betonburkolatú meredek rézsűről; műtárgyakról; horgászat elől elzárt területen, fokozottan védett természetvédelmi területen; nyilvános strand nyitvatartási ideje alatt nem a külön kijelölt szabad szektorban; csónakból, vagy egyéb vízi alkalmatosságból stb.) esetén 2 évre történő kizárás

 

 

 

(7.) Az éjszakai horgászattal kapcsolatos rendelkezések, szabályok megszegése (pl. a horgászhely megfelelő, messzebbről is észrevehető kivilágításának elmulasztása) esetén írásbeli figyelmeztetés, egy éven belüli ismétlődés esetén 1 évre történő kizárás.

 

 

 

(8.) Fajlagos, vagy esetenként elrendelt általános tilalmi időszakban (pl. telepítés után) folytatott horgászat esetén – zsákmány nélkül 1 évre történő kizárás.

 

 

 

(9.) Fajlagos, vagy esetenként elrendelt általános tilalmi időszakban (pl. telepítés után) folytatott horgászat esetén – a tilalommal védett halfajból való zsákmány megtartásával 2 évre történő kizárás.

 

 

 

(10.) A horgászrendben meghatározott mennyiségi korlátozás (darabszám korlátozás) megsértése esetén a büntetés mértéke max. 3 év kizárás.

 

 

 

Bármely intervallumban történő ismétlődés esetén javaslat az Egyesület Közgyűlésének a kizárásra. A közgyűlésig az egyesületi horgászati jog felfüggesztése.

 

Megjegyzés: ha a kifogható darabszám korlátozás megszegője méreten aluli halat is megtartott, az alul írt (11.) pontban meghatározott büntetés is kiszabható (két szabály egyidejű megszegése).

 

 

 

A meghatározott mennyiség feletti, valamint a méreten aluli halat vissza kell helyezni a vízbe!

 

 

 

(11.) A hatályos halgazdálkodási törvényben és a horgászrendben meghatározott fajlagos méretkorlátozás megsértése, azaz méreten aluli hal megtartása esetén.

 

A büntetés mértéke max.3 év kizárás.

 

 

 

Bármely intervallumban történő ismétlődés esetén javaslat az egyesület közgyűlésének a kizárásra. A közgyűlésig az egyesületi tagsági jogok felfüggesztése, azzal a kiegészítéssel, hogy ha a méreteltérés meghaladja az 1 (azaz egy) centimétert, csak a maximális büntetés alkalmazható.

 

 

 

(12.) Az egyébként szabályos körülmények között fogott és megtartott halnak a fogási eredménynaplóba való bejegyzésének elmulasztása esetén a büntetés javasolt mértéke max. 3 év kizárás.

 

 

 

Bármely intervallumban történő ismétlődés esetén javaslat az egyesület közgyűlésének a kizárásra.

 

Megjegyzés: a naplóba a hal szákba helyezése után –  még mielőtt a készség újból be lenne vetve – kell bejegyezni a zsákmányt. Nem fogadható el védekezésként a feledékenység.

 

 

 

Ha bizonyítható, hogy az elkövető már korábbi esetekben is csak figyelmeztetés hatására végezte el bejegyzést, szigorúbb büntetés is kiszabható (meg kell akadályozni, hogy a szükségszerűen szigorú egyesületi darabszám korlátozást hasonló trükkökkel kijátszható legyen!).

 

 

 

(13.) Az egyébként szabályos körülmények között fogott halnak átengedése, átadása másik horgásznak, ill. annak fogási eredménynaplójába való bejegyeztetés esetén egy db halnál 1 évre történő kizárás, több db halnál 2 évre történő kizárás. Megjegyzés: a horgásznak a saját fogási eredménynaplójába kell bejegyeznie a megtartott zsákmányát.

 

 

 

Mindenképpen megakadályozandó az, hogy az eredményesebben fogó horgász egy kevésbé

 

eredményesen horgászó sporttársát használja fel arra, hogy a zsákmányát regisztrálja. Bármely horgásznak jogában áll a zsákmányát elajándékozni, de csak azt a zsákmányt, amit már korábban be is jegyzett a saját fogási eredménynaplójába és azt a vízpartról való távozás után tegye, az esetleges félreértések elkerülése végett.

 

 

 

(14.) Az egyébként szabályos körülmények között fogott halnak a horgászat közben való elajándékozása (éppen arra járó bármely személynek, aki azt a helyszínről azt el is viszi), vagy a közelben parkoló gépkocsiba, egyéb helyre való elrakása, elrejtése esetén egy db halnál 1 évre történő kizárás több db halnál 2 évre történő kizárás

 

Megjegyzés: a megtartott zsákmányt, a horgászat befejeztéig a horgászhelyen haltartó szákban kell tárolni! Bármely horgásznak jogában áll a zsákmányát elajándékozni, de csak azt a zsákmányt, amit már korábban be is jegyzett a saját fogási eredménynaplójába és azt a vízpartról való távozás után tegye, az esetleges félreértések elkerülése végett.

 

Mindenképpen megakadályozandó az, hogy a zsákmány bejegyzése elmaradhasson, ill. a darabszám korlátozás előírásának betartása bármilyen módon megkerülhető legyen.

 

 

 

(15.) A hatályos halgazdálkodási törvényben és az egyesületi horgászrendben meghatározott horgászkészségekkel kapcsolatos rendelkezések (használható készségek száma, egy készségen

 

alkalmazható horgok száma, adott vízterületen alkalmazható horgászmódszer stb.) megszegése esetén 2 évre történő kizárás.

 

 

 

(16.) A horgászállásról a tulajdonos részéről a másik horgász elküldése, ha egyébként lenne szabad hely a számára, azaz a foglalt hely kierőszakolt, egyébként szabályellenes kikövetelése esetén 1 évre történő kizárás.

 

Megjegyzés: a stégtulajdonosnak csak elhelyezkedési és bedobási előjoga van, az általa rendszeresen etetett és horgászott szektor átengedését kérheti csak a másik horgásztól.

 

 

 

(17.) A horgászállás tulajdonosa részéről az építményének megfelelő műszaki állagának folyamatos fenntartásának elmulasztása, elhanyagolása, vagy az építmény környezetének elvárható minőségű tisztán- és rendben tartásának elmulasztása, elhanyagolása esetén 1 évre történő kizárás

 

Megjegyzés: a horgászállás tulajdonosának alapvető kötelessége a fent részletezett feladatok szükség szerinti elvégzése.

 

Ha bizonyítható, hogy az elkövető már korábbi esetekben is csak figyelmeztetés hatására végezte el a kötelező karbantartási munkákat, vagy az eseti írásbeli felszólítás ellenére sem mutatott hajlandóságot a teljesítésre, jóval szigorúbb büntetés is kiszabható.

 

(meg kell tudni akadályozni, hogy a horgászállások bármikor rossz állapotba kerüljenek, vagy

 

balesetveszélyessé váljanak).

 

 

 

(18.) Szemetelés, vagy szemetes horgászhelyen való horgászat esetén első alkalommal megrovás, másodszorra egy év kizárás.

 

Megjegyzés: nem fogadható el horgásznak az a védekezése, hogy nem ő követte el a szemetelést! Alapvető követelmény, hogy szemetes horgászhelyen el sem lehet kezdeni horgászni, amikor ilyen helyre érkezik a horgász, először takarítson, ill. tegyen rendet, aztán horgásszon.

 

 

 

(19.) Horgászkörnyezet (partvédő mű, műtárgy, horgászállás, parti- és vízi növényzet és egyéb

 

élettér stb.) rongálása, környezetszennyezés, vagy a vízterületi rend bárminemű megváltoztatása, ill. felborítása fegyelmi vizsgálatot von maga után, enyhébb esetben írásbeli figyelmeztetés, egy éven belüli ismétlődés esetén, vagy durvább esetben 1-5 évre történő kizárás.

 

 

 

(20.) A vízterületen tanúsított helytelen, ill. meg nem engedett viselkedés, más horgászok indokolatlan zavarása, hangoskodás, közbotrányokozás esetén 2 évre történő kizárás, ittas állapotban való elkövetés esetén 2-5 évre történő kizárás

 

 

 

Ezen szabályzatunkat – módosításokkal, ill. kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalva –

 

a 2014. december 14-ei egyesületi közgyűlés elé terjesztettük és azt a közgyűlés elfogadta. Minden előző szabályzat érvényét vesztette.

 

 

 

 

 

................................................ ................................................ ................................................

 

 

 

      Dutka Ákos elnök                    Ferenci Péter titkár                           Paulik József

 

                                                                                                 Fegyelmi Bizottság elnöke

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A közgyűlés által 2014.12.14-én elfogadott

 

Alapszabály 2. számú melléklete

 

 

 

 

 

Az Ipolyvölgyi Sporthorgász Egyesület Horgásztanyájának

 

 

 

 H Á Z I R E N D J E

 

 

 

A házirend célja alapvetően, hogy minden vendégünk figyelmét felhívjuk, hogy a Horgásztanya rendeltetése a vendégek nyugalmas pihenése úgy, hogy a környezetünkben lakók pihenése is biztosítva legyen a békés egymás mellett élés írott és íratlan szabályainak figyelembevételével a kölcsönös tolerancia alapján. A házirendben kitérünk a vendégház használatának fontosabb elemeire a teljesség igénye nélkül.

 

  

 

Tájékoztatjuk az itt tartózkodókat, hogy a vendégházban csak azok a vendégek tartózkodhatnak, akik a házirendben leírtakat magukra, és hozzátartozóikra nézve kötelezően elfogadják és betartják!

 

 

 

 

 

• Szállás: Az érkezés napján a vendégházat Vendégeink 11.00 órától foglalhatják el, illetve azokat a kijelentkezés napján 10:00 óráig kell elhagyniuk.
• Berendezési tárgyak használata: Kérjük a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatát! A dekorációs célt szolgáló használati tárgyakat, képeket, kérjük ne vegyék el a helyükről. A benti berendezési és használati tárgyakat (asztal, székek, ágy, stb.) kérjük, ne vigyék ki a vendégházból!
• Étkezés: A vendégház jól felszerelt konyhával rendelkezik, kérjük étkezésre a belső asztalt, vagy a kerthelyiségben található asztalokat használják.
• Fűtés: A vendégház fatüzelésű fűtéssel rendelkezik, tüzelőanyag biztosítása, a vendégek feladata.
• Dohányzás: Az épületben dohányozni, valamint füstölőt használni TILOS! Az udvaron dohányzásra kijelölt hely található, valamint csikktartó állvány. Szíveskedjenek, a dohányzást ezekre a helyekre korlátozni, a hamutartót használni!
• Háziállatok: A horgásztanya épületébe semmilyen háziállat nem hozható be, házi kedvencek elhelyezésére az épületen kívül a kertben van lehetőség. Kérjük, háziállat elhelyezésekor, fordítsanak figyelmet a kert tisztaságának fenntartására is. 
• Az éjszakai csend betartása: 21:00 órától 8:00 óráig kötelező!  Zenehallgatásra csak a vendégházban található eszköz használható. Tilos bármilyen más zenei eszközt (hangszer, erősítő, stb.) a horgásztanya területére bevinni.
• Tűzrakás, bográcsozás: Tüzet rakni a kijelölt tűzrakó helyen lehet a mindenkori tűzvédelmi szabályok betartásával! Mielőtt otthagynák a tűzrakó helyet, kérjük győződjenek meg róla, hogy a tüzet valóban eloltották! A tűzifán és papíron kívül más anyagok (pl. műanyag, gumi) égetése SZIGORÚAN TILOS!
• Kert: A kertet az egyesület gondozza. Kérjük, ügyeljenek a növények, berendezések épségére!
• A kert és az épület zárása: Távozáskor és éjszakára kérjük az épület bejáratait kulcsra zárni!
• Parkolás: Kérjük, hogy autóikkal úgy parkoljanak, hogy az épület többi lakóit ne korlátozzák a szabad mozgásban, parkolásban!
• Takarítás: A vendégházat a vendégek tisztán kapják meg, ottlétük alatt maguk gondoskodnak a rend fenntartásáról.  Kérjük, ügyeljenek a tisztaságra, ehhez minden eszköz biztosítva van (felmosó szett, seprű, partvis)!
• Szemét elhelyezése: A háztartási szemét gyűjtése, a konyhában található szemetesben (konyhai szemetesbe való zsák a konyhaszekrénybe található), valamint az épület előtti kukában lehetséges. A szemetesben és a kukában elhelyezett szemét ürítése a vendégek feladata távozáskor.
• Felelősségvállalás: A vendégház nem rendeltetésszerű használatából, illetve a házirend megszegéséből származó károkért, a vendégek anyagi felelősséggel tartoznak. A vendégek vagyontárgyaiért az üzemeltető felelősséget nem vállal!
  
  

 

A vendégház házirendjének betartását a Horgászegyesület vezetősége, ill. az vezetőség által, ellenőrzési jogkörrel felruházott személy, bármikor jogosult ellenőrizni és intézkedni. Az Egyesületi tulajdonban történő szándékos károkozás és/vagy rendzavarás esetén, valamint abban az esetben, ha a felszólítás után is folytatódik a kárt, rendzavarást eredményező tevékenység, a létesítményt használó személy(ek), az okozott kár felmérését és kifizetését valamint a rendzavarás tényének megállapítását követően azonnali távozásra kötelezettek!

 

 

 

A vendégházból való azonnali kitiltást vonja maga után a méltatlan és kulturálatlan magatartás, mások nyugalmának és a közösség pihenésének zavarása, a közerkölcsöt sértő viselkedés, folyamatos szemételhagyás.

 

 

 

Az ellenőrzésre jogosult vezetőségi és a vezetőség által meghatalmazott tagok:

 

 

 

- Dutka Ákos elnök

 

- Bernát István alelnök

 

- Ferenci Péter titkár

 

- Kazinczi Ferenc gazdasági felelős

 

- Lisztes István vezetőségi tag

 

- Paulik József fegyelmi bizottság elnöke

 

 

 

Mint minden háztartásban, a vendégházban is előfordulhat, hogy valami a vendégek hibáján kívül tönkremegy, vagy meghibásodik. Ha valamilyen rendellenességet észlelnek, az esetleges komoly károk megelőzése érdekében szíveskedjenek az alább feltüntetett telefonszámokon a felsorolt megbízottaknak haladéktalanul jelezni! Fenti pontokban nem szabályozott, és felmerült kérdések esetén a megbízottak nyújtanak tájékoztatást.

 

Megbízottak:

 

 

 

- Heil László egyesületi tag (HENOSZ halászati őr): +36 30 961-91-92

 

- Dutka Ákos egyesületi tag (elnök): +36 30 266-3119

 

- Kazinczi Ferenc egyesületi tag (gazdasági felelős): +36 30 350-5194

 

- Kormos József egyesületi tag (FÜB elnök): +36 30 5031719

 

- Gyürki Béla egyesületi tag (FÜB tag): +36 30 3707519

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A közgyűlés által 2016.02.06-án elfogadott

 

Alapszabály 3. számú melléklete

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Ipolyvölgyi Sporthorgász Egyesület tagjai által fizetendő éves tagdíj mértéke az alapszabály 6. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az alábbi:

 

 

 

	Egyesületi tagdíj
Felnőtt	3500 Ft
Felnőtt új tag egyszeri emelt díjas tagdíj	4400 Ft
Ifjúsági	1700 Ft
Ifjúsági új tag egyszeri emelt díjas tagdíj	2300 Ft
Gyermek	500 Ft
70 év feletti	2000 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A közgyűlés által 2016.02.06-án elfogadott

 

Alapszabály 4. számú melléklete

 

 

 

Az Ipolyvölgyi Sporthorgász Egyesület vezetőségének tagjai az alapszabály 12. § (5) bekezdésének  d) pontja szerint

 

 

 

 

 

Név	betöltött funkció:	Születési hely:	év, hó, nap:	Anyja neve:	Irányítószám:	Lakcím
Dutka Ákos	elnök	Vác	1973.06.03	Csímár Klára	2628	Szob, Kossuth L. u. 6.
Bernát István	alelnök	Zákány	1937.12.01	Jagozdics Rózsa	2628	Szob, Munkácsy M. u. 2.
Ferenci Péter	titkár	Zebegény	1966.05.18	Hunyadi Mária	2627	Zebegény, Naphegy 27.
Kazinczi Ferenc	gazdasági felelős	Budapest	1970.08.04	Bezeczki Judit	2628	Szob, József A. u. 354/2.
Lisztes István	vezetőségi tag	Karcag	1968.09.07	Fehér Erzsébet	2628	Szob, Érdy J. u. 18.